Regöly és környéke kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően az újkőkor óta folyamatosan lakott hely.

A község lakóinak többsége 1900-ban is a mezőgazdaságból élt. A 2448 lakosból 792 volt mezőgazdasági kereső, ebből 240 kisbirtokos vagy bérlő, 91 kisbirtokos napszámos. Az önálló birtokkal nem rendelkező napszámosok száma 37, a házicselédek 18 volt. A 20 kat. hold felett számított valaki módosnak, az 5 kat. hold alattiak már nemigen tudtak megélni a földből, ezért kiegészítésként napszámra kényszerültek. A mindössze 49 iparos közül (ebből 39 az önálló vállalkozó) a többség segéd nélkül dolgozott; 12-en tartottak 1-5 segédet. A korabeli iparos-vállalkozó mesterek közül bizonyosan voltak a faluban kocsmárosok, molnárok, boltosok, kovácsok, mészáros(ok), kötélgyártó, bognár; ezeken kívül még valószínűleg mások is.

A Regöly-Régen c. helytörténeti kiadvány alapján összeállította: Porga Ferenc.